Tudtad, hogy a halászat az egyik legveszélyesebb munkák egyike? Egy cikkben az első helyet kapta meg.

Engem egy kicsit meglepett. Igazából bele sem gondoltam még.

Jézus több tanítványa is halász volt.

Akkoriban a halászok a bátorságukról voltak ismertek. Bátorság kellett, hogy kilépjenek az óceán káoszába, és hogy szembenézzenek a Galileai-tengeren végigsöprő nagy viharokkal.

Ma már lehet, hogy észre sem vesszük azt a hihetetlen munkát, amit egy-egy halász megtesz értünk. Sokkal inkább a nyugalmas, sokaknak unalmas tevékenység jut eszükbe a horgászatról.
De valahogy mindegyik fajtára szükség van a maguk környezetében.

A nagy vizek sokszor tajtékoznak, a partot nem is látni a hajóról, csak a hullámokat. Több száz kg súlyú hálókkal és ketrecekkel kell dolgozniuk. Ehhez add hozzá a tomboló esőt, szélvihart és a hullámokat, a jeges, csúszós fedélzetet. Ez könnyen halálos is lehet.

A kifogott halakkal valahogy partot érnek, elkezdődik a feldolgozás, hosszú utaztatás. Végül a tányérunkra kerül, amit (ideális esetben) nyugodtan, az otthon melegében, szépen megterítve, idilli környezetben fogyasztunk el. Micsoda kontraszt!

Tanítványok

Jézus tanítványai kicsit nyugodtabb környezetben horgásztak, de az óriási viharok őt sem kímélték.

Jézus azért választotta őket, hogy kamatoztatni tudják a tehetségeiket másoknak is a hasznára és Isten dicsőségére. Tudta, hogy akinek türelme van a halak kifogásához, annak arra is lehet türelme, hogy követőket gyűjtsön és fejlessze is őket.

Mikor Jézus elhívta a tanítványokat, szent célt adott a fizikai képességeiknek.

Elhívta őket, hogy kiteljesedjen az életük!

Téged is elhívott

Lehet, hogy te nem vagy halász, de hiszek abban, hogy ma – a hivatásodtól függetlenül – Jézus még mindig azt akarja, hogy oszd meg a hited. Ő használni akar téged éppen ott, ahol vagy és majd ott, ahova fog helyezni. Lehet ez a munkahelyeden, bevásárlóközpontban vagy épp az orvosnál is.

Néha csak egy dunai horgászat, könnyű terepen, napsütésben, bográcsozással. Szalmakalapban, finom italokat kortyolgatva, vidám zenét hallgatva.

De ha lazacot vagy királyrákot szeretnénk fogni, azt nem a Dunában kell keresni, hanem jóval messzebb.

Át kell mennünk országhatárokon és a saját határainkon, a komfortzónánkon is túl kell lépnünk.

Sokszor csak így tudunk elérni bizonyos embereket is.

Néha már-már idegőrlő is lehet a nyugalomnak induló horgászat, amikor egyáltalán nincs kapás, vagy csak nekünk nem sikerül. A már biztosnak hitt fogásunkkor is elszakadhat a damil, és a hal elúszik. Lehet, hogy a következő kapásra éveket kell várni. Nagy türelem kell néha a horgászathoz.

Ahogy egy vicc is mondja:

Két ember horgászik. Egyszer csak az egyik fog egy szép pontyot. Szó nélkül elteszi a haltartóba, újra bedob, leül a bot mögé, aztán végre megszólal:

– Na, megvan a második.
Csodálkozik a másik:
– Na ne, mikor fogta az elsőt?
– Úgy öt éve…

Akár a nyugodt, akár a hősies, élet-halál harcot vívó, viharban való horgászatunkra is felfigyelhetnek. Olyanok is, akikre nem is gondolnánk.

Akárhogy is, de életünk minden viharának egyszer egy megszépült, tökéletes kimenetele lesz. Ha még ezt nem látjuk, akkor még nincs vége. Mert a történet még a halál után is folytatódhat.

Lehet, hogy meglepődünk majd akkor, hány halat is fogtunk az életünkben. Biztos lesznek meglepetések is…

Csak éld meg az elhívásod!

Szeretettel,
Livi

The post Ha Jézus elhív… – Halászat és a kihívásai appeared first on Szeretettel Blog.