Ez a gyümölcskenyér német karácsonyi csemege volt, de mostanra olyan népszerűvé vált, hogy valószínűleg a világ legtöbb más országában is megtalálhatod karácsony előtt.

Dőlj hátra, vegyél egy szelet Stollent, és fedezd fel Németország leghíresebb süteményének történetét!

Stollen hagyománya Németországban

A Stollent mindannyian gazdag, édes kenyérként ismerjük, amelyet gyümölccsel, dióféléktől a marcipánig bármivel meg lehet tölteni.

Több forrás is vitatja, hogy a Stollent mikor sütötték először karácsonyi kenyérnek, de mindegyik egyetért abban, hogy az első karácsonyi iteráció során a Stollent csak lisztből, élesztőből és vízből készítették.
Az így kapott kenyér kemény és íztelen volt, de mivel az adventi időszak a böjt időszaka volt, a pápaság nem engedte meg a pékeknek, hogy vajat használjanak a Stollen sütéséhez.
Az elkészítésének módját az egyháztanács felügyelte.

A 1450-ben két testvér, Ernst választófejedelem és III. Albert, Szászország hercege levelet írt a pápának Rómába. Könyörögtek neki, hogy engedje be a vajat a Stollen sütéséhez, mivel náluk drága az olaj, és fehérrépából kell készíteni

A vatikáni bürokrácia kemény próbája volt a szász pékek türelmének.
Öt pápának kell meghalnia, mielőtt VIII. Innocenz pápa 1491-ben levelet küldött Drezdába, amit „vajlevélként” is emlegetnek. Ebben a levélben kijelentette, hogy a gazdagabb összetevők megengedettek. Cserébe a drezdai Stollen pékeknek „bírságot” kellett fizetniük.
A pénzt templomok építésére fordították.

A vaj tilalmát végül minden szászországi lakosra feloldották, amikor az állam 1527-ben protestánssá vált.

Egy évben a pékek Drezdában (Szászország legnagyobb városa) együtt dolgoztak egy 18 kg-os Stollen elkészítésén, amelyet az utcákon vittek a palotába.

Stollen fesztivál

1730-ban Augustus megbízta a Drezdai Pékek Céhét, hogy készítsen egy akkora Stollent, hogy mindenki meg tudjon enni egy szeletet.
Az eseményen 24 000 vendég vett részt.
Az udvari építész, Matthäus Daniel Pöppelmann hatalmas kemencét tervezett a Stollenek számára, és egy különleges, óriási kést is készítettek a szeleteléshez.
Maga a Stollen 1,8 tonnát nyomott, 3600 tojást, 326 csésze tejet és 1000 kiló lisztet tartalmazott. Száz péknek és segítőiknek egy hét alatt kellett megsütnie. Amikor elkészült, nyolc ló vontatta hintón vitték el Augustushoz.

A hagyomány 1918-ban, a monarchia bukását követően átmenetileg véget ért, de 1994-ben visszaállították.
Minden évben egy óriási Stollent sütnek ki, és a Dresdner Stollenmädchen végigvonul a városon.
A felvonulást a Stollen Egyesület pékei és cukrászai, valamint felvonuló zenekarok és katonák kísérik. A süteményt ezután feldarabolják és eladják a nézőknek. A bevételt jótékony célra fordítják.

A fesztiválról bővebben itt olvashatsz: https://www.dresdnerstollen.com/en/

A drezdai Stollent már a II. világháború előtt fémlemez dobozokban exportálták az Atlanti-óceánon át Észak- és Dél-Amerikába.

Jézus szimbólum

A Stollen tekercselt formája a pólyába bugyolált és a jászolban fekvő gyermek Jézust szimbolizálja.
A hófehér porcukor réteg a tisztaságot, a gyümölcsök az isteni ajándékot, az illat pedig Jézus folyamatosan értünk mondott imáit is képviselik.
Neked mi jut még eszedbe róla?

Süss egy Stollent idén karácsonyra!

Recept

Tészta:

• 50 g élesztő
• 2,5 dl tej
• 500 g liszt
• 200 g olvasztott vaj
• 80-100 g cukor
• 1 cs. vaníliás cukor
• 1 tojás
• fél citrom reszelt héja / pár csepp citromlé
• csipet só

Töltelék:

• 1 rumaroma
• 1 kk őrölt fahéj
• 1 kk őrölt szegfűszeg vagy mézeskalács fűszerkeverék (ebből lehet 4 kk is)
• 100 g mazsola
• 1 kis doboz kandírozott narancshéj
• 1 kis doboz kandírozott citrom
• 2 ek darált dió
• + ízlés szerint mandula, kandírozott gyümölcs
• 20 dkg marcipán (elhagyható)

Tetejére:

• 50 g vaj
• porcukor

A töltelék alapanyagait – a marcipánt kivéve – összekeverjük pár órával sütés előtt, hogy összeérjenek. Mennyei illata van!

Az élesztőt a tejjel felfuttatjuk.

Begyúrjuk a tésztát az összes hozzávalóval.
Meleg helyen kelesztjük fél órát.

Hozzágyúrjuk a gyümölcsös keveréket a tésztához. (A tésztát szétszedhetjük két részre is) Kicsit kinyújtjuk a tésztát, közepére helyezzük a marcipán rudat, és egymásra hajtogatjuk úgy, hogy középen legyen egy magasabb része. Ez a jellegzetes Stollen forma.
Újra 30-40 percet kelesztjük.

Előmelegített sütőben 180 fokon, légkeverésen kb. 40 perc alatt készre sütjük.

A forrón kivett süteményt azonnal megkenjük az olvasztott vajjal, és megszórjuk bőségesen porcukorral.

Miután kihűlt, alufóliába csomagolva tároljuk. Hetekig is eláll és egyre jobban összeérnek az ízek!

Jó étvágyat!

Szeretettel,
Livi

The post Stollen recept – a sütemény, ami Jézust ábrázolja és templomot is épít… appeared first on Szeretettel Blog.

Ha sütit ajándékoznál, a lap alján le tudod tölteni ennek az igés ajándékkísérőnek a nyomtatható verzióját is:

A mézeskalács a karácsony kihagyhatatlan jelképévé vált. De össze lehet kapcsolni Jézus születését a mézeskaláccsal, vagy csak egy kedves, finom édesség?

Hogyan kapcsolódik össze a gyertya a mézeskalács készítéssel?

Recept

A cikkhez mellékelem a saját mézeskalács receptemet:

A tej mennyiségét a méz mennyiségétől függően lehet variálni.
Ha sötétebb süteményt szeretnénk, rakhatunk a tésztájába még kakaót.
A tésztát ne nyújtsd ki túl vékonyra (min. fél cm)!
Sütés után rögtön puha lesz.
Akinek nincs kedve / ideje sütni, a cikk végén megtalálhatja erre a megoldást, még talán kirándulási tippet is kap.

A mézeskalács eredete

A korai mézeskalácsot szerzetesek készítették, mivel a kolostorok közelében voltak a méhészetek, de a 17. és a 18. századra a pékek szakosodni kezdtek a csemegével.

Amint a mézeskalácsban használt egzotikus fűszerek ára csökkent, az átlagemberek elkezdtek több mézeskalácsot enni. A süteményt viszont továbbra is különleges ünnepekre tartották fenn, mert a méz nagyon drága alapanyagnak számított.

Az 1200-as évektől vallásos tárgyú figurákat, életképeket ábrázoló mézeskalácsokat készítettek.

Hazánkban Mátyás király idejében vált ismertté, mert akkor nagyon sok új, keleti fűszer érkezett hazánkba.

De hogy a kérdésünkre választ kapjunk, még visszább kell mennünk az időben (pár ezer évvel).

Történetesen a pusztai vándorlásig.

Pusztai vándorlás – manna

Az Úr fürjet és mannát ad Izráelnek
¹¹Azután így beszélt Mózeshez az ÚR: ¹²Meghallottam Izráel fiainak a zúgolódását. Ezért így szólj hozzájuk: Estére húst esztek, reggel pedig kenyérrel laktok jól, és akkor megtudjátok, hogy én, az ÚR vagyok a ti Istenetek. ¹³Így történt, hogy még azon az estén fürjek szálltak oda, és ellepték a tábort, reggelre pedig harmat borította a földet a tábor körül. ¹⁴Amikor fölszikkadt a lehullott harmat, apró szemcsék borították a pusztát: mintha apró dara lett volna a földön. ¹⁵Amikor meglátták ezt Izráel fiai, azt kérdezték egymástól: Mi ez? Nem tudták ugyanis, hogy mi az. De Mózes megmondta nekik: Ez az a kenyér, amelyet az ÚR adott nektek eledelül.

31 Izráel háza mannának nevezte el azt. Olyan fehér volt, mint a koriandermag, íze pedig olyan, mint a mézeskalácsé.

2Móz. 16: 11-15, 31 RÚF

A manna a mennyei kenyér, amivel Isten csodálatos módon táplálta a pusztában vándorló népet.

Jelképe az Igének, mely természetfeletti módon táplál minket, és jelképe Jézusnak.

Ez az Istentől jövő gondviselés terméke. Csak annyit szedhettek belőle, amennyi egy napra volt szükséges, különben megromlott. (Kivéve a szombati adagot, amit előző nap kellett összegyűjteni.) Minden nap bízniuk kellett az Úrban, hogy másnap is hullatni fogja a tápláló eledelt.

Üzenetet hordoz nekünk is, hogy Isten gondviselése minden nap velünk van!

Manna az Újszövetségben és napjainkban

²⁷Ne veszendő eledelért fáradozzatok, hanem az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az Emberfia ad majd nektek, mert őt pecsétjével igazolta az Atya Isten. ²⁸Ekkor megkérdezték tőle: Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgokat cselekedjünk? ²⁹Jézus ezt felelte nekik: Az az Istennek tetsző dolog, hogy higgyetek abban, akit ő küldött. ³⁰Erre megkérdezték tőle: És te milyen jelt mutatsz, hogy miután láttuk, higgyünk neked? Mit cselekszel? ³¹Atyáink a mannát ették a pusztában, ahogyan meg van írva: „Mennyei kenyeret adott nekik enni.” ³²Jézus pedig így válaszolt nekik: Bizony, bizony, mondom nektek, nem Mózes adta nektek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja nektek az igazi mennyei kenyeret. ³³Mert az Isten kenyere a mennyből száll le, és életet ad a világnak. ³⁴Erre ezt mondták neki: Uram, add nekünk mindig ezt a kenyeret!

Jn. 6: 27-34 RÚF

⁴⁷Bizony, bizony, mondom nektek: aki hisz, annak örök élete van. ⁴⁸Én vagyok az élet kenyere. ⁴⁹Atyáitok a mannát ették a pusztában, mégis meghaltak. ⁵⁰De ez az a kenyér, amely a mennyből szállt le, hogy aki eszik belőle, meg ne haljon. ⁵¹Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből szállt le: ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké, mert az a kenyér, amelyet én adok oda a világ életéért, az az én testem.

Jn. 6: 47-51 RÚF

Jézus teste igazi étel, és vére igazi ital

Jézus az a mennyei kenyér, aki értünk szállt a földre, megüresítette magát, szolgai formát vett fel, és engedelmeskedett a kereszthaláláig. Magára vette bűneinket, meghalt értünk és feltámadt a harmadik napon. Ha ezt elhisszük, behívjuk Őt az életünkbe, elfogadjuk Őt a megváltónknak, örök életet kapunk. Nem tudjuk ezt tettekkel kiérdemelni, csak el tudjuk fogadni. Ahogy a mannáért sem kellett megdolgozniuk, de össze kellett gyűjteniük. Jézus a legnagyobb ajándék.

Ő vissza fog jönni, mint győztes Király, majd minden újjá lesz, és örök öröm vár nála.

Jézus testét mi nem manna formájában tudjuk fogyasztani, hanem úrvacsoraként. Erről egy korábbi cikkünkben írtunk bővebben: https://szeretettelblog.hu/urvacsorazzunk-otthon-is-paszka-recept-szokasok/

Mézeskalács és a gyertyakészítés

Régen a mézeskalácssütésnél a mézből fennmaradt a méhviasz. Ezt szerették volna a mesterek hasznosítani, így gyertyát készítettek belőle.

A gyertya a világosság forrása, ahogy Jézus is fényt hozott a sötétségbe, ahogy eljött, mint a Világ Világossága.

A gyertya önmagát felemésztve világít, ami jelképezi Jézust, az önzetlen szolgálatot és a jó cselekedetektől világító hitet. Szimbóluma a halandóságnak és az örök életnek.

Nyerjen ezen a karácsonyon egy kicsit több jelentést a mézeskalács. Gondoljunk Jézusra, az áldozatára, és gondoljunk Isten gondviselő szeretetére. Lássuk meg azt a rengeteg áldást az életünkben, amikkel elhalmoz minket nap mint nap (amit akár észre sem veszünk a sok panaszkodás közepette). 

Adjunk neki hálát érte!

Szeretettel,
Livi

Tarts velünk holnap is, nyiss ki egy újabb ablakot az adventi naptárunkban, melyet itt találsz:
https://szeretettelblog.hu/advent/

Oszd meg a bejegyzést, és vidd tovább a karácsony fényét!

A naptáron felül tiéd lehet még egy adventi ajándékcsomag is:

The post Rögtön puha mézeskalács (recept), manna és Jézus appeared first on Szeretettel Blog.

A purim ünnepének is ez a fő üzenete, erre emlékezünk. Idén ez február 25-26-ra esik.

Története – Eszter könyve

A purim név a púr „sorsvetés” szóból ered. Hámán sorsvetéssel jelölte ki az időpontot, amikor ki akarta irtani a zsidókat. Végül ezen a napon a zsidók ellenségei vesztek el.

Mordokaj leírta mindezeket az eseményeket. Majd leveleket küldött mindazoknak a zsidóknak, akik Ahasvérós király tartományaiban laktak közel vagy távol, és kötelezővé tette számukra, hogy tartsák meg az Adár hónap tizennegyedik és tizenötödik napját évről évre. Mert ezek azok a napok, amelyektől kezdve a zsidók nyugton lehettek ellenségeiktől, és ez az a hónap, amelyen bánatuk örömre és gyászuk ünnepre fordult. Tegyék azokat az evés-ivás és az öröm napjaivá, amikor egymásnak ajándékokat, a szegényeknek pedig adományokat küldenek.
A zsidók megfogadták, hogy folytatják, amit elkezdtek, ahogyan Mordokaj megírta nekik. Mert az agági Hámán, Hammedátá fia, aki minden zsidónak az ellensége volt, azt tervezte a zsidók ellen, hogy kiirtja őket. Ezért púrt, azaz sorsot vetett, hogy rettegésbe ejtse, és kiirtsa őket.
De Eszter bement a királyhoz, aki levélben parancsolta meg, hogy szálljon vissza Hámán fejére az a gonosz terv, amelyet a zsidók ellen kigondolt. Fel is akasztották fiaival együtt.
Ezért nevezték el ezeket a napokat púrimnak a púr szóról. Ennek a levélnek a szövege alapján, meg annak alapján, amit láttak, és átéltek,
kötelezőnek fogadták el a zsidók, hogy sem ők, sem utódaik, sem a hozzájuk csatlakozók nem szüntetik meg, hanem megtartják ezt a két napot a kapott írás szerint és az előírt időben minden esztendőben; emlékezetben tartja és megünnepli ezeket a napokat minden nemzedék, minden nemzetség, minden tartomány és minden város. A púrimnak ezeket a napjait nem szüntetik meg a zsidók, és emlékük nem szűnik meg az utódok között sem.

Eszter könyve 9:20-28

A titokzatos módon, háttérben munkálkodó Isten és a Hámán táska

Eszter könyve Istent egyszer sem említi meg, mégis jelen van az Ő gondviselése – rejtve. Mert Isten sokszor nem látható módon cselekszik a háttérben.

Az ünnephez kapcsolódó jellegzetes étel a Hámán táska (recept a cikk végén).
Lehet készíteni lekvárral, mogyorókrémmel, sósan, pizzásan, almásan, mákosan, diósan… Csak a képzelet szabhat határt.

Ezek a kis háromszög alakú sütemények is Isten titokzatos működésére utalnak, ahogy nem látszik ki belőlük a töltelék (vagy csak egy kis része). Ahogy az Isteni terv sem látszik előre sok esetben, de mikor haladunk előre (beleharapunk) a történetben, egyszer csak előtűnik Isten, kirajzolódik az Ő tökéletes terve.

A sütemény készítése közben nagyon jól lehet elmélkedni a jelképén és a történet üzenetein. Igazi nyomot hagyó, szemléletes élményt nyújt. (Ráadásul nagyon finom. )

„Aki másnak vermet ás…” _{(Péld. 26:27a)}

Márdokeus Eszter unokabátyja és nevelője volt. Esztert elvitte a királyhoz, mikor az új feleséget keresett magának. Sok gyönyörű nő közül Ahasvérós király Esztert választotta.

Márdokeus a palotában dolgozott. Egyszer tudomására jutott, hogy a királyt meg akarják ölni. Ezt elmondta a királynak, aki kivizsgálta az ügyet, ami igaznak bizonyult.

Hámán, a főminiszter, ki akarta irtani a zsidó népet, legfőképpen Márdokeust, amiért nem akart meghajolni előtte.
Ez nagyon bosszantotta Hámánt, annyira, hogy hiába a nagy gazdagsága, hiába hajolt meg előtte rajta kívül mindenki, teljesen megbetegítette.
(A zsidókat azért üldözték, hogy megszakadjon a Messiás vérvonala, mert így nem teljesedhettek volna be a próféciák.)
Hámán épített az udvarában Márdokeusnak egy 50 könyök (~25 m) magas akasztófát.

Nincsenek véletlenek

Azon az éjszakán történetesen a király nem tudott aludni, ezért a krónikás könyvből olvastatott magának.
Hogyhogynem éppen akkor, történetesen, „véletlenül” pont azt a részt olvasták, mikor Márdokeus megmentette a király életét. Mivel akkor ezért nem kapott semmi jutalmat, most ezt szerette volna a király bepótolni.

Hámán éppen akkor ért oda a palotába azzal a céllal, hogy a királyt rávegye, hogy akasztassa fel Márdokeust.
Hámán azt hitte, hogy őt szeretnék jutalomban részesíteni, így a legjobbakat kívánta ajándékként.
Végül Hámán öltöztette a király ruhájába Márdokeust, ő ültette lóhátra, ráadta a koronát, és ő kiáltotta végig a városban Márdokeus előtt menve, hogy „Így dicsőül meg az, akit a király ki akar tüntetni.”

Mikor Márdokeus megtudta, hogy Hámán ki akarja irtani a zsidó népet, és már parancsba is adta, megkérte Esztert, hogy beszéljen a királlyal.
Senki nem mehet hívatlanul a királyhoz, mert azért halálbüntetés jár – hacsak nem nyújtja ki a király a pálcáját, amivel megkegyelmez neki.

A királyné böjtölt, és az életét kockáztatva bement a királyhoz, aki megörült neki. Eszter elhívja őt és Hámánt is egy vacsorára.

Vegyük észre, hogy a megszabadítás előtt rendezte a lakomát, nem utána, amikor már nem volt gond. Nagyon fontos minden helyzetben a hálaadás és a dicsőítés, még a problémák között is.

A vacsorán a király bármit megadott volna Eszternek, amit csak kér. Ő elmondta, hogy szeretné meghiúsítani Hámán gonosz tervét.
Hámánt ekkor felakasztották arra a bitófára, amit ő maga állított Márdokeusnak, aki ezután király utáni első ember lett.

Bár Hámán utasítását nem lehetett visszavonni, de fel lehetett használni arra, hogy a zsidók a rájuk törni készülő összes ellenségüket kiírtsák.

Életünk egy nap alatt is megváltozhat.

Márdokeus zsákruhában kezdte, királyi ruhát kapott. Eszterből királynő lett. A zsidók biztonságban voltak, majd ez megrengett, pusztulásra voltak ítélve, végül megváltották őket.

Jézus a történetben

A történetben Eszter az egyház, Márdokeus Jézus, a Király Isten, Hámán az ellenség (a farkas, mi a bárányok, akiket el akar szakítani a Pásztortól) és a zsidó nép a szeretteink képe.

A gonoszok szavai lesben állnak, hogy megöljenek valakit, [szolgái meg akarták ölni a királyt, Hámán meg akarta ölni Márdokeust és a zsidókat ~ Jézust meg akarták ölni]
Az igazak szavai pedig megmentenek a veszélytől. [Márdokeus a királyt és zsidó népet ~ Jézus, a Pártfogónk megment minket]

Péld. 12:6

Legyél együtt a királlyal, mint Eszter, egyszerűen csak azért, mert jó vele, jó az Ő jelenlétében lenni.
Remek alkalom lehet erre a sütikészítés és fogyasztás közbeni elmélkedés, dicsőítés is.
Hagyd, hogy Ő akarjon megajándékozni Téged.

Hámán táska – recept

• 600 g rétesliszt
• 10 g élesztő
• 100 g porcukor
• 200 g margarin
• 1 csipet só
• 2 db tojás (+1 db a megkenéshez)
• 1 citrom héja
• 1 dl narancslé / almalé / fehérbor

• tölteléknek pl. lekvár / dió / mák

A lisztbe belemorzsoljuk az élesztőt és hozzáadjuk a tölteléken kívül az összes összetevőt.

Ha kicsit ragadós lesz a tészta, az nem baj, de ha kell, tehetünk hozzá még egy nagyon kicsi lisztet.

Hűtőben pihentetjük minimum 20 percet, de várhatunk vele egy éjszakát is. Így biztosan nem fog ragadni a tészta, és nem fog sütésnél kinyílni a forma.

Lisztezett gyúródeszkán kb. 4-5 mm vastagságúra nyújtjuk a tésztát. Kb. 5-7 cm-es köröket szaggatunk belőle.

A körök közepére teszünk egy kis tölteléket.

Többféle hajtogatási mód van.
– A tésztát 3 oldalról összecsippentjük, kicsit megtekerjük, hogy ne jöjjön szét.
– De úgy is csinálhatjuk, hogy 3 oldalt csak felhajtjuk háromszögnek a tésztát, majd megnyomjuk a sarkokat, hogy ne jöjjenek szét.

A felhajtott oldalakat megkenjük a felvert tojással, és 180 fokon aranybarnára sütjük (kb. 15 perc).

Sós változatnál kb. 20g cukrot adjunk csak hozzá, és narancslé helyett használjunk fehérbort, vizet vagy tejfölt (bár ennél az ételnél a tejes hozzávaló nem túl tradicionális).
Tölteléknek rakhatunk a kis batyukba felvágottat, szalámit, sajtot, túrót… én a tetejére is reszeltem sajtot

Jó étvágyat! Ne felejts el purimkor másokat is megkínálni belőle, és ha úgy adódik, elmesélni hozzá a történetet is!

Szeretettel,
Livi

The post Hol van Isten a történetben? – Purim és a Hámán táska (+recept) appeared first on Szeretettel Blog.

Mi keresztények szinte annyiféle módon vesszük az úrvacsorát, ahány felekezet.

Tavasszal is volt egy időszak, amikor sokan sokszor online jelenlétben otthonainkban úrvacsoráztunk. Ehhez – és a pászkakészítéshez – szeretnék egy kis segítséget nyújtani, valamint áttekinteni az úrvacsorázási szokásokat.

Úrvacsorázási szokások – körkép

Az Ószövetségben konkrét leírások vannak az istentisztelet külső formájára, míg az Újszövetségben az istentiszteletnek a belső tartalmára találunk útmutatást. Tehát manapság a forma eltérhet, ha az a valódi tartalomra épül – de csak akkor.

Az úrvacsorázásnak manapság több fajtájával is találkozhatunk.
Van, aki pászkát (kovásztalan kenyeret), van, aki kovászos kenyeret, van, aki ostyát, és van, aki gyümölcsöt vesz magához mint Jézus testét.
A vér jelképeként is sokan a bort tartják igazinak, sokan a sima szőlőlevet.

Egy barátnőmmel beszélgettünk még a tavasszal, hogy hogy oldjuk meg otthon az úrvacsorát. Én pászkát sütöttem, ő pedig kovászos kenyérrel vette.

Pászka

Nekem azért volt fontos, hogy kovásztalan kenyeret egyek, mert a kovász a bűn jelképe, a kenyér pedig Jézusé, és Ő bűntelen.
Az első úrvacsoránál, a széder esten pászkát ettek. Egy kenyeret törtek meg, abból evett mindenki. Ez jól kifejezi a közösséget és az egységet is, valamint jelképe annak, hogy Jézus teste megtöretett értünk.

A macesz kettétörése a kettéválasztott Vörös-tengerre is mutat (minkét a kettészakadt kárpit is), ahogy Jézus megtört teste egyenes utat nyitott nekünk is az Atyához. Jelképe még – mint Egyiptomból – a szenvedésből és az üldözésből való kivonulásnak a szabadításra és a megváltásra.

A pászkát mint Jézus értünk adott testét nekünk kell elvennünk, ahogy nekünk kellett elfogadni a megváltását is, és behívni Őt az életünkbe.

Kenyér

A  barátnőm azért vette az úrvacsorát kovászos kenyérrel (ahogy a reformátusoknál is szokás), mert Jézus az élet kenyere, a mindennapi kenyér. A kenyeret más készítette el, ahogy a megváltásunkért sem mi fáradoztunk. Valahányszor kenyeret eszik, mindig eszébe jut róla Jézus.

Ostya

Vannak, akik ostyát használnak kenyér helyett (pl. evangélikusok), ami szintén kovásztalan.
Ők nem rágják meg az ostyát, nem törik meg így Jézus testét, hanem hagyják, hogy elolvadjon, mintegy tiszteletadásként.

Régen én is így úrvacsoráztam, és mikor először ettem a pászkát, nem akartam ráharapni, de rá kellett jönnöm, hogy az úgy nem működik. Majd eljött az a pont, hogy szinte hallom minden egyes  roppanásban a koppanást, ahogy Jézust a kereszthez szögezik a bűneim miatt.

Úrvacsorázz örömmel!

De az úrvacsorában nem csak a múltra emlékezünk, hanem a jövőre is tekintünk hálaadással. Ez a hirdetett ige megpecsételése. A feltámadt Jézussal való lelki közösség megélése.

Az első gyülekezet ezt az öröm alkalmának élte meg (agapé).

Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett.

Zsolt 32: 1

Mikor vagyunk rá méltók?

Gyökössy Endre írta:

„Az úrvacsora nem a kiváló keresztények találkozóhelye és a perfekt hívők asztala – hanem a vámszedőké és a bűnösöké. Nem egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek.
Kinek jutna eszébe, hogy csak akkor mosakodjék, amikor tiszta? Csak akkor egyék, ha jóllakott?”

Ha a tökéletességet magunkban keressük, akkor végünk van. Ráadásul ha tökéletesen tudnánk az Úr asztalához járulni, szükségtelenné válna az úrvacsora (is).

A szent vendégségben mindig Jézusra emlékezünk. Jézus mondta:

“…ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.”

1Kor. 11, 24c

Emlékezzünk Jézus végtelen szeretetére, és váljunk vele eggyé, hiszen Ő most is itt van velünk. Veled is.

Úrvacsora otthon

Mivel én szeretnék úrvacsorát venni akkor is a gyülekezetemmel, mikor csak online tudunk közösségben lenni, így én itthon pászkát szoktam sütni.

Érdekes átélni, hogy milyen lehetett a nőknek ezt sütni az Egyiptomból való kivonulás előtt. Mennyire kevés idő volt rá. A tésztát végig meg kell szúrni villával. Ez Jézus átszúrt testét szimbolizálja – lelkileg ez is érdekes élmény.

A pászka nagyon gyorsan megvan, mivel eredetileg maximum 18 perc alatt kell összegyúrni, hogy ne kezdjen el kovászosodni.

Vannak, akik az 1/5 rész víz, és 4/5 rész lisztet tartja az igazinak – nekem ennél több vízre van szükségem, de biztos sok múlik a liszten is. Általában mások is több vízzel szokták készíteni.

A pászka receptje:

• 200 g liszt
• 50 ml víz (lehet akár a duplája is)
• 1-2 csipet só

Ezt össze kell gyúrni, majd nagyon vékonyra kinyújtani. Villával végig átszúrni, és sütőben vagy serpenyőben kisütni. Akkor jó, ha kicsit piros a teteje.

Sokáig eláll.

Végül érdekességként egy videó a kóser maceszkészítésről:

Legyünk együtt Jézussal, közösségben – otthon is!

Szeretettel,

Livi

The post Úrvacsorázzunk otthon is! – Pászka recept, szokások appeared first on Szeretettel Blog.