Néha azt gondoljuk, hogy milyen jó lenne, ha Jézus itt maradt volna testben köztünk, és tudnánk vele szemtől szemben beszélgetni.
Pedig pünkösdkor éppen azt ünnepeljük, hogy Jézus itt van velünk mindenhol és mindenkivel, nincs egyetlen helyhez kötve. Bármikor beszélhetünk vele, válaszolni fog nekünk is, nem csak a prófétáknak.
Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vígasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt ti hozzátok.
János 16: 7.
Pünkösdkor a Szentlélek kiáradását ünnepeljük. Mikor Jézus feltámadása után felment a mennybe, megígérte, hogy elküldi a Vigasztalót, a Pártfogót, ami húsvét utáni 50. napon ki is áradt a sávuót ünnepére összegyűlt tanítványokra. Nagy zúgó szél után lángnyelvek jelentek meg felettük.
Isten elküldte Lelkét, és elkezdték a jelen levők más nyelveken hirdetni az evangéliumot telve erővel. Aznap mintegy háromezren tértek meg. Ezért nevezik ezt az ünnepet az egyház születésnapjának is.
Isten Szentlelkével való betöltekezés után a tanítványok erőt és bátorságot kaptak, már nem rejtőzködtek tovább, hanem elkezdték terjeszteni Jézus örömhírét mindenkinek.
Erre kaptunk mi is elhívást, hogy tegyünk tanítvánnyá minden népet.
Lélek gyümölcsei
Jézus azt mondta, hogy gyümölcseiről lehet megismerni a fát. Ha szeretnénk megvizsgálni magunkat, vagy megismerni másokat, hogy jószándékkal járnak-e az úton, akkor a következőket keressük:
A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.
Galata 5: 22-23.
Ószövetségben a pünkösd
Az Ószövetségben a pünkösdöt a hetek (7 a teljesség száma, a hét hét a teljesség teljessége), a tóraadás (10 parancsolat, Mózes), az első termény áldozásának, a Jeruzsálemben való gyülekezés és a betakarítás ünnepeként láthatjuk.
A kőtáblák átadásakor is tűz borult a Sínai-hegyre. Sávuot annak is az ünnepe tehát, hogy Isten tanításának hordozóivá váltunk – pünkösdkor pedig a Szentlelkének templomává váltunk.
Mikor Isten átadta a törvényt Mózesnek, nagy szárazság volt, az állatoknak legelhető fű is nagyon kevés volt. Ám – a Talmud Énekek Éneke értelmezése alapján – amikor az ÚR elmondott egy parancsolatot, az egész területet mennyei illat töltötte be. Innen eredhet, hogy az ünnepen virágokkal és növényekkel díszítik a házakat.
Ilyenkor tejes ételeket fogyasztanak, amivel arra emlékeznek, hogy a pusztában nem voltak szabályok, hogy mit szabad enni, valamint arra is utal, hogy Isten gyermekeiként tejjel táplál minket.
Kérjük a Szentlelket, hogy töltsön be minket minden napon!
Legyen áldott az ünneped!
Szeretettel,
Livi
