Vannak elfelejtett ajtók, pedig nyitva vannak…
Vannak elfelejtett ajtók, pedig nyitva vannak…
Vannak bezárt ajtók, melyeknek nekifeszülünk…
Dörömbölünk, körmünk csontig lekaparva rajta…
Vállunk nekivetve, homlokunk betörve…
Nekiesünk, szívünknek érchangja van…
Nem nyílik…
Vannak elfelejtett ajtók, pedig nyitva vannak…
Szelíd, szép szemedben búbánat borong…Mért nem veszed észre, ó, te kis bolond,Hogy elmúlt a zord tél, éled világ!Apró kelyhét bontja sok-sok kis virág! Pacsirta énekel, itt van a Tavasz!Miért van szívedben mindig csak panasz?Látod? Már a hárs is ontja szirmaitFeledve a zord tél múló kínjait. Dús lombjából édes illatok fakadnak,Szorgos rovaroknak eleséget adnak.Zúgva, döngicsélve repkednek […]
Most nem sietek,most nem rohanok,most nem tervezek,most nem akarok,most nem teszek semmit sem,csak engedem, hogy szeressen az Isten. Most megnyugoszom,most elpihenekbékén, szabadon,mint gyenge gyerek,és nem teszek semmit sem,csak engedem, hogy szeressen az Isten. S míg ölel a fényés ölel a csend,és árad belém,és újjáteremt,míg nem teszek semmit sem,csak engedem, hogy szeressen az Isten, új gyümölcs […]
